Annabelle Stephenson
Inspirációját „Pokémonok fegyverekkel” hasonlításából merítve, a Palworld egy új megközelítést kínál a gyári menedzsmentjátékok műfajában. Habár a lények összegyűjtésének mechanikája és a látványos grafika emlékeztetnek a Pokémonra, a Palworld egy olyan egyedi koncepciót mutat be, ami túlmutat azzal az erőszakos felszínen, amit magára ölt.
Az én utam a Palworldben a helyi lényekkel, mint például a macskákkal, juhokkal és csirkékkel való harcolással kezdődött. Miután elkaptam őket, feladatokat osztottam rájuk a kézművességhez és az erőforrás-gyűjtéshez kapcsolódóan. Segítettek építeni otthonokat és ágyakat mindannyiunknak, és gondoskodtam arról, hogy az éheségi mérőjük legalább annyira telített legyen, mint az enyém. Emellett vad lényekkel is harcba bocsátkoztam egy bot segítségével, ami véleményem szerint ugyanolyan jó, mint amikor a Pokémon játékosok évek óta küldenek patkányt vad galamb ellen harcolni.
Azonban hamarosan a haladásomat akadályozta a szükségesség, hogy egy bogyótelepet építsek. Engedelmesen létrehoztam ágyakat, és elkezdtem ültetni és locsolni a begyűjtött bogyómagokat. Ez rendkívül időigényes folyamat volt, az egész agrár ciklus ennél a készítőjátéknál meglepően hosszú ideig tartott – több mint egy percig. Mivel elkezdett unalmassá válni, úgy döntöttem, hogy felfedezésre indulok és inkább az erőforrás-gyűjtésre koncentrálok.
Amikor elkezded a Palworldben a kalandodat, egy korlátozott számban rendelkezel Pals nevű barátokkal, akik alapvető kézműves feladatokat tudnak ellátni és erőforrásokat gyűjteni. Azonban ahogy tovább felfedezel, lehetőséged nyílik találkozni különböző típusú Pals-szal, amelyeket el lehet kapni és specifikus feladatokra lehet hozzájuk rendelni a szükségleteid szerint.
Mikor visszatértem a felfedezéseimből és rájöttem, hogy az éhségi mérőm csökken, és az élelmiszer készleteim alacsonyak, újra munkához láttam a bogyóföldön. Azonban meglepetésemre az állatok már ráálltak – az elefánt és a pingvin rendszeresen locsolta a földet. Még a magok ültetésére sem voltam képes, és két Pals már befejezte a mezőmelletti időigényes munkafolyamatot.
Meghatódva és megdöbbenve néztem a földet több percen keresztül. Ahogy a gyümölcsök nőttek, más Pals-ek jelentek meg, hogy learassák és átvigyék a raktárba. Amikor a mező kiürült, két természet-themed lény jelent meg, hogy új magokat ültessenek. Munkájuk befejeztével a locsoló Pals-ek visszatértek. Köszönhetően nekik, egy teljesen önellátó bogyótelepem volt.
Folytattam a lényeim megfigyelését, és rájöttem, hogy amikor nem dolgoznak a földön, más feladatokkal is foglalkoznak. Például létrehoztam egy területet fát vágásra, amit számos természetths lény rendszeresen felkeresett. Kiderült, hogy ők képesek kivágni a fákat – egy olyan feladatot, amit automatikusan elvállaltak, ha nem voltak más fontos kötelességek. Észrevettem, hogy juhoféleségű lények, amik a Lamballs-ra emlékeztetnek, bemásznak az elkerítésbe, levágják a gyapjút, és tárolják azt más Pals-oknak.
Miután körbenéztem, végre megértettem, hogy a Palworld valójában mi is. A „szuper erőszakos Pokémon” álarca mögött egy gyári szimulátor található. Új technológiák feloldása által új Pals-okhoz jutunk, akik új gépekkel dolgoznak, és lehetővé teszik, hogy további termelési fázisokat automatizáljunk. A bogyóföld csak egy példa erre a rendszerre – ha megfelelő számú alkalmas Pals-ot alkalmazunk, akkor mindent gondoskodnak, és végeredményként végtelen élelmiszerkészletet generálnak. Ahogy a termékeink bonyolultabbá válnak, a szállítási rendszer fejlettebbé válik, és szerepünk inkább felügyelővé válik, mint munkaigényesvé.
Ez a rendszer jellemező a gyári menedzsmentjátékoknak. Szimulátorok, mint például a Factorio vagy a Satisfactory, manuális munkával kezdődnek, és fokozatosan vezetik be az automatizálást a játék nagyobb területeire. Hasonló ötleteket találhatunk a Scrap Mechanic túlélőjátékban is, amely ötvözi a nyílt világot a gépépítéssel – fokozatosan áthárítva a munkáért való felelősséget a lényekre, éppen úgy, mint a Palworld. Habár a Palworld gépeket lényekkel helyettesíti, a koncepció ugyanaz marad, és csak két óra után jött rá erre, amikor a kegyetlen játék Palworld álarca eltűnt.
Tagadhatatlan, hogy esetleg nem fog tetszeni a Palworld a PETA támogatóinak, de ugyanezt lehet mondani a Pokémonra is. Habár a Palworld készítői nyíltan bevallják, hogy sötét humorral élnek, a Palworld nem annyira az állatkínzásra összpontosít, ahogy azt elsőre gondolnánk. Ez egy gyári szimulátor, amiben a lények helyettesítik a fogaskerekeket. Az állatoknak időnként nassolniuk kell, de ugyanazt a célt szolgálják és elvezetnek, mint a játékok, amelyek a gyár folyamatainak automatizálását használják fő érdekességként.
Összességében a Palworld vitára indított egy új trendet a Pokémon világában.
The source of the article is from the blog windowsvistamagazine.es
