Kína 48 milliárd dolláros félvezető alapot hoz létre a hazai ipar fellendítése érdekében

Kína elindította valaha volt legnagyobb méretű félvezető-beruházási alapját annak érdekében, hogy megerősítse hazai félvezetőiparát. Az alap, amelyet Big Fund III-nek neveznek, 344 milliárd jüant (körülbelül 48 milliárd dollárt) gyűjtött össze a kínai központi kormánytól, állami bankoktól és vállalatoktól. A lépés arra irányul, hogy Kína enyhítse az USA kormányának a félvezető-értékesítésekre Kínára vonatkozó tilalmának hatásait.

Kína Pénzügyminisztériuma a legnagyobb részvényese az alapnak, továbbá a pekingi és szecsuáni helyi kormányok tulajdonában lévő befektetési társaságok is jelentős hozzájárulást tettek. A Szecsuán kormány korábban támogatta a chipgyártókat a Guangdong tartományban annak érdekében, hogy félvezető alkatrészekkel lássák el a Huawei-t, amelyet érint az USA tilalma.

Az alap létrehozása része Kína szélesebb erőfeszítésének annak érdekében, hogy növelje az ipari termelésben való önfenntartást. 2015-ben az ország elindította a „Made in China 2025” programot, amelynek célja, hogy elősegítse a hazai biotechnológiai, elektromos járműves és félvezetőipari fejlesztéseket.

Az USA tilalma a félvezető-értékesítésekre Kínára arra sarkallta az országot, hogy növelje beruházásait a kevésbé fejlett chipgyártási képességekbe. Ezeket a chipeket, amelyeket régi chipeknek neveznek, Kína stratégiájának részét képezik, mely egy hálózatot épít ki chipgyártó vállalatokból a fejlett chipfejlesztések és gyártás terén. A most létrehozott Big Fund III ezekre a projektekre is nyújthat támogatást.

Ez a lépés Kína részéről aggodalmakat vet fel az USA chipgyártók, mint például a Nvidia és az Advanced Micro Devices (AMD) számára, akik nehézségekkel találhatják szemben magukat a kínai piacon. Nemrégiben felfedezték, hogy 2023-ban bemutatott egy Huawei okostelefon olyan processzorral rendelkezik, amelyet Kína SMIC nevű vállalata gyártott, kétségeket vetve fel az USA korlátozásainak a félvezető-importok terén való hatékonyságáról.

Összességében az alapítása ennek a félvezető-beruházási alapnak bemutatja Kína elkötelezettségét saját félvezetőiparában való fejlesztés és külföldi technológiára való támaszkodás csökkentése iránt. Ennek az invesztíciónak az hatásait még nem látni, de egyértelmű, hogy Kína elszánt abban, hogy magát a globális félvezetőpiac egyik fő szereplőjeként pozicionálja.

További releváns tények:
– Kína jelenleg a világ legnagyobb félvezetőfogyasztója, de erősen támaszkodik az importra, ami sebezhetővé teszi a beszállítási láncok zavarai és a kereskedelmi korlátozások szempontjából.
– Az alap főként a kutatási és fejlesztési erőfeszítések támogatására, valamint a félvezetők gyártására összpontosít.
– Kína jelentős összegeket fektetett be a félvezetőgyártásba azon igyekezve, hogy növelje az önállóságát ebben a kulcsfontosságú technológiai szektorban.
– A kínai kormány célul tűzte ki, hogy 2025-re az általa hazai használatra szánt félvezetők 70%-át hazai területen állítsa elő.
– Kína félvezetőipara az elmúlt években jelentős előrelépéseket tett, olyan vállalatok, mint a Huawei HiSiliconja, a SMIC és a BOE Technology népszerűséget szereztek.
– Kína félvezetővállalatai kihívásokkal néznek szembe a meglévő globális szereplőkkel konkurenciában abból a szempontból, hogy kínai cégek között az iparban, például Tajvan TSMC-je és Dél-Korea Samsungje.
– Az iparágban az ipari tulajdon védelme és az állami támogatások miatti aggodalmak a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok vitás kérdéseinek képezik a tárgyát.

Kulcskérdések:
1. Hogyan fogja befolyásolni a félvezető-beruházási alap létrehozása Kína hazai félvezetőiparát?
2. Milyen konkrét projekteket vagy kezdeményezéseket fog támogatni az alap?
3. Milyen intézkedéseket tesz Kína annak érdekében, hogy növelje önállóságát a félvezetőgyártásban?
4. Hogyan befolyásolja az USA tilalma a félvezető-értékesítésekre Kínára a globális félvezetőpiacot?
5. Milyen lehetséges következményei vannak az amerikai chipgyártók számára, akik Kínában működnek?

Kulcs kihívások/ellentmondások:
1. Szellemi tulajdon aggodalmak: Történtek kinyilatkoztatások arról, hogy kínai vállalatok szellemi tulajdon ellopásával vádolhatók, ami nemzetközi vitákhoz vezetett.
2. Kereskedelmi feszültségek: Az USA tilalma a félvezető-értékesítésekre Kínára növelte a két ország közötti kereskedelmi feszültségeket, és aggodalmakat keltett a globális beszállítási láncról.
3. Technológiai képességek: Kína jelentős összegeket fektetett be abban, hogy felzárkózzon a meglévő félvezetőgyártókkal, azonban még mindig kihívásokkal küzd a technológiai fejlesztések és szakértelem terén.
4. Állami támogatások: Néhány kritikus szerint Kína állami támogatásai félvezetőiparához tisztességtelen versenyt teremtenek és torzítják a globális piacot.

Előnyök:
– Növelte önállósága: Az alap segítségével Kína csökkentheti függését a külföldi technológiától és fokozhatja hazai félvezetőgyártási képességeit.
– Támogatás az iparnak: Az alap serkentheti az innovációt, a kutatást és fejlesztést a félvezető szektorban, amely a szakaszok és fejlesztések vezethetnek.
– Gazdasági növekedés: Egy erősebb hazai félvezetőipar hozzájárulhat Kína gazdasági növekedéséhez és munkalehetőségeket teremthet.

Hátrányok:
– Szellemi tulajdon aggodalmak: Kína történelme a szellemi tulajdon lopásáról és a megfelelő védelmi intézkedések hiányáról elérheti, hogy elriassza a külföldi vállalatokat az iparágban való együttműködéstől vagy befektetéstől.
– Kereskedelmi feszültségek: Az amerikai tilalom és más kereskedelmi korlátozások képesek korlátozni Kína félvezetőiparának nemzetközi együttműködését és versenyképességét.
– Technológiai kihívások: Kína továbbra is elsőrendű kihívásokkal néz szembe a meglévő félvezetőgyártók technológiai fejlesztéseinek és szakértelmének felzárkózásában.

Ajánlott kapcsolódó linkek:
– „Kína készíti a félvezetői buborékot, amely tágabb, mint a Népszerű Alapot Tönkretevő” a Bloomberg oldaláról
– „Kína lassan darabokra vágja az USA belföldi piaci részesedését” a Nikkei Asia oldaláról
– „Kína indít 48 milliárd dolláros félvezető-kutatási alapot” a Reuters oldaláról

The source of the article is from the blog mivalle.net.ar