Annabelle Stephenson
A kínai játékpiac jelentős fejlődése érdekében a várva várt akció-kalandjáték, a „Black Myth: Wukong” megjelenése diskurzusokat indított a nemi egyenlőtlenségről az iparban. Miközben a játék óriási népszerűségnek örvend, rekordeladásokkal és játékosi elköteleződésekkel, visszhangra is talált a Game Science fejlesztőjének állítólagos szexista megjegyzései miatt.
Online képernyőképek kerültek napvilágra, amelyek állítólag a cég képviselőinek illetlen megjegyzéseit dokumentálják, és kritikát váltottak ki a játékosok körében. Ezek a posztok széles körben terjedtek a közösségi médiában, és kiemelték a misogíniával kapcsolatos feszültségeket a játékkultúrában. Jelentések szerint sok nő, aki ebben a férfiak uralta környezetben dolgozik, továbbra is sértő viccekkel és nemi alapú megkülönböztetéssel szembesül.
A nemi különbségek világszerte fennállnak a játékiparban. Noha a nők a globális játékospopuláció közel felét képviselik, 2020-ban csak a szektor munkaerejének 22%-át tették ki. Az iparág szakemberei által megosztott tapasztalatok aggasztóan magas toxicitást mutatnak, ahol a hétköznapi szexizmust gyakran elhanyagolják vagy figyelmen kívül hagyják.
A „Black Myth: Wukong” új korszakot teremt a játékok világában, a kritikusok pedig hangsúlyozzák a rendszerszintű problémák kezelésének fontosságát. A szakértők javasolják, hogy bár a játék sikere nemzeti büszkeséget jelent, egyúttal lehetőséget is teremt a szükséges párbeszédre a képviselet és a tisztelet kérdésében a játékközösségben. Sokan remélik, hogy a növekvő tudatosság változásokhoz vezet a befogadóbb ipar érdekében.
Az utóbbi években a játékokban zajló nemi kérdésekről szóló diskurzus jelentősen megnőtt, számos tanulmány mutatja a reprezentáció és a befogadás fontosságát nemcsak a játéktartalomban, hanem az iparág munkaerejében is. Az olyan játékok, mint a „Black Myth: Wukong” kiemelik a női játékosok növekvő számát és a fejlesztési szerepekben betöltött alacsony női arány közötti éles ellentétet.
Az egyik fontos kérdés, ami felmerül: Mik a fő akadályok, amelyek megakadályozzák a nőket a játékiparba való belépésben és sikeres karrierjükben? A kulcsfontosságú kihívások közé tartoznak a rendszerszintű előítéletek, a példaképek hiánya és azok a munkahelyi kultúrák, amelyek gyakran a férfi kollégáknak kedveznek. A sokszor említett „öregfiúk kultúra” sok játékkal foglalkozó cégnél nem fogadja szívesen a nőket, ami magas fluktuációhoz és a játékipari karrier folytatásának elbizonytalanodásához vezet.
Egy másik jelentős kérdés: Hogyan biztosíthatja a játékközösség, hogy a nemi egyenlőségről folytatott diskurzusok eredményekkel záruljanak? A mentorprogramok, a sokszínűségi toborzási kezdeményezések és a szexizmussal és befogadással kapcsolatos képzések támogatása segíthet egy egyenlőbb munkahely megteremtésében. Néhány vállalat politikát vezetett be, amely megköveteli a sokszínű toborzó bizottságokat az előítéletek kiiktatása érdekében.
A nemi problémák kezelésének előnyei a játékban:
– Innováció: A sokszínű csapatok gyakran kreatívabbak, friss ötleteket és nézőpontokat hozva a játékkal kapcsolatos tervezésbe.
– Javított játékosélmény: Azok a játékok, amelyeket sokszínű hangok bevonásával fejlesztenek ki, általában szélesebb közönséggel rezonálnak, növelve a játékosok elköteleződését és elégedettségét.
– Pozitív márkaimázs: Azok a cégek, amelyek prioritásnak tekintik a befogadást, vélhetően erősebb hírnévvel és fogyasztói hűséggel bírnak.
Azonban vannak figyelemre méltó hátrányok és kihívások is:
– Ellenállás a változásokkal szemben: Sok játékkal foglalkozó cégben a meglévő kultúrák ellenállhatnak az új, befogadásra irányuló politikáknak vagy gyakorlatoknak.
– Tokenizmus kockázatai: Gondos végrehajtás nélkül a nemi sokszínűség növelésére irányuló erőfeszítések tokenizmushoz vezethetnek, ahol a nőket csak azért vonják be a diskurzusokba vagy projekteket, hogy eleget tegyenek a számoknak, nem pedig a hozzájárulásuk miatt.
– Lehetséges ellenreakciók: A nemi egyenlőség előmozdítására tett erőfeszítések néha visszavágásokat eredményezhetnek a játékközösség bizonyos szegmenseiből, amelyek toxikusak és ellenállnak a változásnak.
Összegzésképpen, ahogy a játékipar tovább fejlődik, a nemi problémákkal kapcsolatos párbeszédnek az élen kell állnia. A „Black Myth: Wukong” esete létfontosságú része ennek a folyamatban lévő diskurzusnak, hangsúlyozva a tiszteletteljes képviselet és a toxicitás lebontásának szükségességét a játékban.
További információk a játékon belüli nemi problémákról:
Gamasutra
IGN
GameIndustry
